GÖNGYÖLEG [e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Csomóba göngyölt, tekert v. hajtogatott anyag, áru, ill. ennek alakja. Göngyöleggé csavar vmit. A göngyölegeket kocsira rakták. || a. Vmely anyagból, áruból akkora mennyiség, annyi, amennyi egy ilyen csomagolásban van. Tíz göngyöleget vásárolt belőle. || b. jelzői használat(ban) Olyan mennyiségű <anyag, áru>, amennyi egy ilyen burkolatba belefér, ill. benne van. Egy göngyöleg dohány.
- 2. (kereskedelem) Az a burkolat (pl. láda, zsák, papír, doboz, hordó), amelyben vmely árut szállítanak, forgalomba hozatal előtt tárolnak, esetleg eladnak; csomagolás. Visszaküldte a göngyöleget. □ Kell sok edény, szekrény, göngyöleg és hordó. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): göngyölegsúly.