GÖRNYEDEZIK [e-ë] tárgyatlan ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett [e, ë]; -nék, -nél, -ne; -zen [e, ë], (
választékos) görnyedez [e-ë]
- 1. Robotszerű, nehéz munkát végezve hajladozik, görbed (2). Naphosszat a mezőn, a műhelyben, az irodában görnyedezik. || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Asztal> roskadozik. □ Tág öblü teremben Görnyedezett nagy tálak alatt a hosszu cserasztal [= cserfából készült asztal]. (Vörösmarty Mihály)
- 2. (irodalmi nyelvben, ritka) <Személy> nehézkesen v. ügyetlenül hajlong. □ Amint görnyedez a szép tarisznyáért, | Combja közzé akad hátul Dundi kardja. (Arany János)
- görnyedezés; görnyedező.