Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GÖRÖG [1] tárgyatlan ige -tem [e] görgött, -jön
  • 1. (hangutánzó) <Gömbölyű, hengeres v. ehhez bizonyos fokig hasonló test, ill. élőlény> a földön v. egyéb alapzaton saját tengelye körül forogva és rendsz. sajátos hangot adva kissé nehézkesen, rendsz. döcögve gurul. Görög a hordó; görögnek a kövek. □ Mindenfelől görgött, süvöltött, csattogott, pattogott, ugrált a golyó. (Gárdonyi Géza)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Lassan, nehézkesen, a földhöz lapulva halad. □ Lomha földi békák szanaszét görögnek. (Arany János)
  • 3. (csak 3. személyben) (tájszó) <Koca, emse> párzási időszakában van, ill. párosodik. Mind a két süldő egy napon görgött.
  • Igekötős igék: begörög; kigörög; legörög; szétgörög; végiggörög.