Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GÓTIKUS
GÖB
GÖBE [1]
GÖBE [2]
GÖBECS
GÖBÖLY
GÖCÖG
GÖCS
GÖCSÖRTÖS
GÖDÉNY
GÖDÖLYE
GÖDÖR
GÖDRÖCSKE
GÖDRÖS
GŐG
GŐGICSÉL
GŐGÖS
GÖLÖNCSÉR
GÖMB
GÖMBAKÁC

GÖCÖG tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jön (tájszó, hangutánzó) 1. <Kisgyermek, kövér ember> jóízűen kacag, hogy a teste is rázkódik; döcög (5). □ Egy pohos úr a Kávékirályban göcögve nevetett. Ördög ezekbe az újságirókba! – mondta lebocsátva az újságot, – de nagy gazemberek! (Gárdonyi Géza) Nem vén az ember, míg a lábát lógatja, – nevetett Vak Áron. Mindnyájan döcögtek, kacagtak. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (ritka) <Jármű göröngyös úton> rázódva megy; döcög (1).
  • göcögés; göcögő.