GÍM főnév -et, -je [ë, e] (
régies)
Főleg a szarvas, ritk. az őz, dámvad nősténye. □ Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek. (Arany János) Bennünk egy szép ország rejtőzik, Mint gím a fekete csalitban. (Ady Endre)
- Szóösszetétel(ek): 1. gímborjú; gímharaszt; gímvad; 2. szarvasgím.