GÉPIES [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1. (gyak. rosszalló) Olyan, amit vki a gép mindig egyforma működésére emlékeztetően, tudatosság nélkül, megszokásból v. ösztönösen csinál. Gépies járás, mozdulat, munka; gépiesen nyúl érte. □ A mozdulatom is szinte gépies volt, hogy az út hajlatánál benyúltam a zsebembe. (Gárdonyi Géza) Szerette
a száraz, gépies munkát. (Babits Mihály)
- 2. (gyak. rosszalló) A megszokottság lélektelenségét, fásultságát, közönyét v. unottságát kifejező, árasztó, sugalló. Gépies hang, mormolás. □ [A kártya] gépies világba viszi, ahol minden attól függ, jobbra, vagy balra esik-e a lap? (Kuncz Aladár) Egész nap gépies egyformasággal
emeli és vágja a földbe a kapát. (Nagy Lajos)
- 3. (rosszalló) Gondolkozás, megfontolás nélkül általánosító; sablonos. Gépiesen alkalmaz vmely elvet.
- 4. (ritka) A gép munkájára emlékeztető, hozzá hasonló; precíz. Gépies finomságú munka; gépies pontossággal dolgozik.
- gépiesség.