GÉPEZET [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Bonyolult(abb) gép v. szerkezet, ill. ennek részei egymás közötti viszonyukban, összefüggésükben; mechanizmus. Önműködő, önzáró gépezet; komplikált szerkezetű gépezet. A szerelés véget ért, és a gépezet megindult. □ A harcosok a taposómalmot felkutatva, annak a gépezetét még elrontatlan találták. (Jókai Mór) [Szophoklész] volt az, ki az előadás külsőségeit is emelte: díszleteket, gépezeteket alkalmazott, melyeket előtte nem ismertek. (Péterfy Jenő)
- 2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Meghatározott feladatkört betöltő, ellátó bonyolult szervezet (2), szervek (3) összessége. Állami, bírói, hivatali, katonai, közigazgatási, rendőri gépezet; az államhatalom gépezete; a hadsereg, a háború gépezete. Megbénult a haditermelés gépezete. □ [Tisza Kálmánnak] a közigazgatás gépezetén kívül
katonai erő is rendelkezésére áll. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): államgépezet; hadigépezet.
- gépezetű.