GONDOLATOLVASÓ [t-o] főnév
(lélektan) Olyan személy, aki ért a gondolatolvasáshoz, aki a médium gondolatát bizonyos testi jelekből kitalálja. || a. (tréfás) Az az ember, aki véletlenül éppen eltalálja vkinek a gondolatát, kívánságát. Te gondolatolvasó vagy, én is éppen ezt akartam mondani. || b. Olyan személy, aki azt állítja magáról, hogy ért a gondolatolvasáshoz, s ezt a tudományát mint vásári kókler pénzért mutogatja. □ Sátorban a gondolatolvasó: | ki bé mer menni, bámulhatsz a merszén. (Babits Mihály)