GÉPJÁRMŰ főnév (
hivatalos)
Két v. több futó kerékkel ellátott, rendsz. belső égésű motorral hajtott, közúti v. terepjáró közlekedési eszköz (motorkerékpár, személy- és tehergépkocsi, traktor stb.).
Gépjárművel behajtani tilos.
- Szóösszetétel(ek): gépjárműalváz; gépjárműbenzin; gépjárműfecskendő; gépjárműforgalom; gépjárműgyár; gépjárműmotor; gépjárműrazzia; gépjárműszerelő; gépjárműtelep; gépjárműüzem; gépjárműverseny; gépjárművezető.