GARÁD főnév -ot, -ja (népies)
Kerítés, kül. olyan, amelyet felhányt föld és a rajta nőtt bokrok sora v. ágakból, venyigéből készült szövedék alkot. A kert, a szőlőskert garádja. □ Aki az ajtó helyett a garádon megyen be, öt forintot fizet. (Vas Gereben) Átugorván az útszéli garádot, nekivágott a növendékfának. (Mikszáth Kálmán)