Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GAZEMBER [z-e] főnév
  • 1. <Felháborodást, méltatlankodást kifejező erős érzelmi nyomatékkal:> alávaló, jellemtelen, gonosz szándékú, minden rosszra, bűnös cselekedetre kész, kapható férfi. Cégéres, hitvány, huncut, semmirekellő gazember. Ekkora gazembert még nem szült a föld! □ Míg tűrhetém, tűrtem becsűletessen: | most már gazember is lennék; de késő –! (Katona József) Nyomorult! Gazember! Aki egy védtelen nőre rohan! (Móricz Zsigmond) || a. jelzői használat(ban) (durva) Ilyen <személy>. Gazember fickó, kölyök. Az a gazember bátyád.
  • 2. (bizalmas, tréfás) <Főleg fiúra, férfira vonatkoztatva, enyhébb v. tréf. formában, megszólításként is:> haszontalan alak, kópé, csirkefogó, minden hájjal megkent fickó. Adok én neked, te kis gazember. Nagy gazember a te barátod. || a. jelzői használat(ban) □ Gyere már no, te vén gazember komédiás – kiáltotta Potrubányi úr. (Krúdy Gyula)
  • gazemberes; gazemberez; gazemberi.