Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vminek a tulajdonosa, birtokosa. A ház, a kert, a kutya gazdája; nem → akad v. nincs gazdája vminek; gazdát → cserél. Ki a gazdája ennek a két szép lónak? □ Birjad békességben birtokod ha rád száll, Nem volt az, mióta megvan, jobb gazdánál. (Arany János) Ádáz kutyám, itt heversz mellettem. | Amióta a gazdád én lettem, | ez a hely a legjobb hely tenéked. (Babits Mihály) || a. (népies, régies) A ház ura, a család feje; családfő, apa, férj. Itthon van a gazda? Beszélhetnék a gazdával? □ Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván | Köszöni a gazda: "Része legyen benne: | Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne". (Arany János) || b. (régies, bizalmas) Vmely üzlet, kül. kocsma tulajdonosa; főnök, kocsmáros. □ Mózes gazda! hadd jőjön az a bor. (Vas Gereben) No ki itt a csárdás gazda? (Móricz Zsigmond)
2. A maga földjén gazdálkodó, rendsz. módosabb földműves, paraszt. Hatökrös, juhos, szekeres gazda; iparkodó gazda; → jó gazda; módos, rossz, szorgalmas, tehetős gazda. A jó gazda korán kel, későn fekszik, mindennek utánanéz. □ Legtöbb a törpebirtokos gazda, akinek ötholdnyi, vagy ennél is kevesebb a földje. (Nagy Lajos) || a. (régies, bizalmas) <Parasztember megnevezéseként v. megszólításként, főleg keresztnév után.> János gazda! hová megy? □ Egyedűl van Szűcs György gazda, | Egy lélek sincs udvarában. (Arany János) || b. (történettudomány) <A régi magyar jobbágyi rendszerben> jobbágy, akinek negyed, fél v. egész telke, háza, házhelye volt, <megkülönböztetésül a házatlan zsellértől>. Félhelyes gazda; telkes gazda. □ Apám e helységben telkes gazda volt. (Táncsics Mihály) Általános népszavazat az, mikor nemcsak a telkes gazda és munkaadó mester bír szavazattal, de minden ember. (Jókai Mór)
3. (1945 előtt) Vkivel munkaadói viszonyban lévő személy; munkaadó, munkáltató, főnök. Vkinek kenyéradó gazdája. Ki a gazdád? Az inasok féltek a gazdától. □ A szemembe nem nézett, csak épp hogy odapillantott, mint a mesterinas [= a mesterember inasa], aki azt várja, hogy a gazdája megüti. (Gárdonyi Géza) Dühünk mindjobban nől a gazdánk ellen; félbehagyjuk a munkát. (Gelléri Andor Endre) || a. A maga gazdája: független, önálló ember. □ A maga gazdájává lenni annak, akinek semmije sincsen, nehéz sors. (Tömörkény István) Az csak ojan beszéd, hogy a gazda a maga gazdája. (Móricz Zsigmond) || b. (1945 előtt) <Földmunkában, mezőgazdasági munkában> vmely munkakör munkásait irányító személy. A banda, a csoport gazdája.
4. (régies) Vmely közösség, esetleg falu, város (főleg anyagi) ügyeinek intézője, vagyonának felügyelője; gondnok, vagyonkezelő. A társaskör gazdája. || a. (bizalmas) Vmely ügy gazdája: az, akit vmely ügy lebonyolításával, elintézésével megbíztak. Nem lett semmi ebből a kezdeményezésből, mert nem volt gazdája. Amely ügynek sok gazdája van, elsikkad.
5. (biológia) Az az állat v. növény, amelyen élősködő telepedett meg. A gazdát az élősködő növény megfosztja táplálékától.
Szólás(ok): gazda nélkül csinál(ja a) számadást v. számvetést: éppen annak az embernek a szerepét hagyja ki a számításból, akinek a legtöbb beleszólása van a dologba. Közmondás(ok): gazda szeme hizlalja a jószágot: <kül. a mezőgazdasági munkában> akkor sikerül vmi a legjobban, ha az ember maga néz utána, nem bíz mindent másra. (tréfás) Bajos (v. nehéz) ott lopni, ahol a gazda is tolvaj: nehéz a ravaszul gonosz embert becsapni, rászedni.