Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSZIGETEL tárgyas ige
  • 1. (villamosság) Szigetelőanyaggal teljesen körülvesz vmit. Elszigeteli a villanyvezetéket. || a. (Vmitől) teljesen elkülönít vmit. □ Ott fekszik a beteg az asztalon, a balszem máris el van szigetelve. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Jelenséget, kérdést, ügyet> tárgyalás v. vizsgálat végett tudatosan kiszakít minden egyéb összefüggéséből. A parasztság szociális helyzetét elszigetelték a városi proletariátusétól.
  • 2. (átvitt értelemben) <Egyént v. közösséget> környezetétől, ill. másoktól tervszerűen, fokozatosan elkülönít, életéhez, működéséhez szükséges kapcsolataitól megfoszt. A dolgozó parasztságot elszigetelték a munkásoktól. Körülményei elszigetelték a tehetséges fiút a neki való társaságtól. || a. Elszigeteli magát: teljesen visszavonul; társadalmi, szakmai kapcsolatait megszünteti; magában marad. □ Senki sem képes magát a kor vezéreszméitől tökéletesen elszigetelni. (Eötvös József)
  • elszigetelés; elszigetelhető; elszigetelő.