Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSZÓRT melléknév -an, -abb
  • 1. Olyan <dolog, tárgy, anyag>, amelyet vki elhullatott v. elhintett. Az elszórt búza, gabona, rizs. Az úton elszórt kukoricát a tyúkok fölszedegetik. □ Ott essem el én, A harc mezején … Ott szedjék össze elszórt csontomat. (Petőfi Sándor)
  • 2. (átvitt értelemben) Egymástól messze levő, ritkásan elhelyezkedő. Elszórt tanyaházak. □ Majd, a sereg elszórt tüzei láttára Nyakbavetőt, olcsót, teríte magára. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Csak itt-ott előforduló és eddig még össze nem gyűjtött. Elszórt jegyzetek. □ E kötetekben gyűjtöttem össze a magyar néphumor elszórt adalékait. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Könnyelműen elpazarolt, elvesztegetett <pénz, vagyon>. □ Keresztüljártad Európát, elszórt pénzed Párisban, Londonban … kereshetnéd. (Vas Gereben)
  • 4. (átvitt értelemben, ritka, régies) Szórakozott, a tárgytól elkalandozott. □ Elszórt figyelme nem hagyá emlékezni, hogy szilaj paripáját féken kell tartani. (Vörösmarty Mihály) A követ a kapuhoz ére, | … fölszedte elszórt eszméletét, És a porkolábtól iró eszközt kére. (Petőfi Sándor)
  • elszórtság.