ELSZIGETELŐDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
- 1. (ritka) <Közbeiktatódott anyag folytán> vmitől teljesen elhatárolódik vmi. Az olaj a földcsuszamlás folytán elszigetelődött.
- 2. (átvitt értelemben) Vki, vmi elszigetelődik vkitől, vmitől: embernek, mozgalomnak a külső világnak reá nézve fontos részével való érintkezése, kapcsolata fokozatosan megszűnik, természetes környezetétől elszakadva öncélúvá válik. Elszigetelődött barátaitól, a szakmai köröktől, a tömegektől.
- elszigetelődés; elszigetelődő; elszigetelődött.