Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSZÓL ige
  • 1. tárgyas Elszólja magát: beszéd közben, véletlenül olyat mond, amit nem lett volna szabad v. amit nem illett volna mondania. □ Nem … beszélem tovább, mert még el találnám magamat szólni valamiben. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, tréfás, bizalmas) Elszólja magát: akaratlanul szellent egyet.
  • 2. tárgyas (régies) Rágalmazással, megszólással elidegenít vkit vkitől. □ Verje meg a bubánat, Ki elszólja babámat. (Arany János) Verje meg az isten őket … Elszólták a szeretőmet. (Tolnai Lajos)
  • 3. tárgyatlan (népies) Bizonyos távolságig hallatszik. Az ágyú hangja messzire elszól. A harang a harmadik határba is elszól. || a. tárgyatlan (ritka) Bizonyos ideig szól, hangot ad. Ha erősen megkondítják a harangot, elszól az egy fél percig is.
  • elszóló.