Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSÁRGUL tárgyatlan ige
  • 1. Lassan, folyamatosan megsárgul. Elsárgul a falevél ősszel. Az akták hosszú idő múlva elsárgulnak. A csincsillabunda szőre idővel elsárgul. A szárazságtól elsárgultak a kukorica levelei. □ A virág elsárgul, mikor halálát, az őszt, megérzi. (Jókai Mór)
  • 2. <Személy, arc> feltűnően elsápad. Ajka, arca, képe elsárgult. Elsárgult az irigységtől. Úgy megijedt, hogy elsárgult bele. □ [A fejedelem arca] úgy elsárgult, valamint [= mintha] sáfránnyal megkenték volna. (Mikes Kelemen) Képe Elsárgúlt, s ragyogó íjáról jobbra lefordult. (Vörösmarty Mihály) Az öreg elsárgult, ajka körül bágyadt mosoly jelent meg. (Mikszáth Kálmán)
  • elsárgulás; elsárguló; elsárgult.