ELSZOMORÍT tárgyas ige
<Dolog, ritk. személy> egészen szomorúvá tesz vkit.
Nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
Az, amit látott, nagyon elszomorította. Elszomorítasz a rossz bizonyítvánnyal. □ Pajtásaim! értetek a bú; Elhagyni, fiúk, titeket, Ez fáj nekem, ez szomorít el. (Petőfi Sándor) Félek
, hogy
nem tudnék csak szomorúan, gondteljesen írni a mai napokról, ami téged is elszomorítana. (Krúdy Gyula)
- elszomorítás; elszomorító; elszomorított.