ELSŐBBEN [e-e] határozószó (középfokú, határozóragos), felső fok: leg- (népies, régies)
Először, előbb (1a); mindenekelőtt. Elsőbben is ettünk, ittunk. □ Micsoda savanyúvíz, édes néném!
Mi azt gondoltuk elsőbben, hogy olyan
, mint nálunk vagyon, de mikor megkóstoltuk, lehetetlen volt egy cseppet elnyelni. (Mikes Kelemen) Legelsőbben az anyját kérdezte ki. (Mikszáth Kálmán)