Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELRIASZT ige
  • 1. tárgyas Elriaszt (vkitől, vmitől): riasztva, megfélemlítve elűz, eltávolít vhonnan. Kiabálásával elriasztotta a madarakat.
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben) <Személy> viselkedésével a köréből való, ijedt, gyors visszavonulásra késztet v. távol tart magától vkit. Büszkeségével elriasztja a kérőket. Modortalanságával elriasztotta legjobb vevőit. □ Földhöz vágta a hegedűt, csak hogy jó barátját el ne riassza. (Vas Gereben) Az az embert nem szabad elriasztani … (Csiky Gergely) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elriaszt vkit: vkinek a magatartása, vkinek, vminek vmely tulajdonsága visszavonulásra készteti azt, aki megközelítette, hozzá közeledik v. szeretne közeledni. Gőgje elriasztja a kérőket. || b. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Magatartása nem vonz, hanem elriaszt. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Vki elriaszt vkitől vkit: olyan színben tünteti fel, hogy mások kerüljék a vele való érintkezést. Elriasztották tőle leghűbb embereit.
  • elriasztás; elriasztat; elriasztgat; elriasztható; elriasztó; elriasztott. elrikkantja magát Hirtelen egy rikkantást hallat, egyet rikkant. Hű, rikkantotta el magát, ez már teszi! □ Elrikkantotta magát örömében. (Mikszáth Kálmán)