ELSZAKADÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában az elszakad igével kifejezett történés, eset; az a tény, hogy vmi (vki) elszakad(t).
- 1. Vmely szálas, (vékonyabb) lemezes anyagnak, tárgynak darabokra válása, szakadása vmely erő(szak) hatására. A bőr, a cérna, a cipő, a fonál, a húr, a könyv, a kötél, a ponyva, a ruha, a szalag elszakadása.
- 2. (átvitt értelemben) Vmely személytől, csoporttól, helytől való elválás, eltávolodás, vmely közösségből való kiválás. A barátaitól, családjától, csapatától, falujától, hazájától, szüleitől való elszakadás; a magyarságtól, a párttól, a tömeg(ek)től való elszakadás; ifjúkorának eszményeitől, a valóságtól való elszakadás. || a. (átvitt értelemben, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Rugalmas elszakadás: <a második világháború fasiszta hadvezetőségének nyelvhasználatában:> visszavonulás.
- elszakadási.