ELSŐRANGÚ melléknév
<Vmely értékelési rangsorban, sorrendben a maga nemében, minőség, érték, jelentőség tekintetében> az első helyen álló, v. az elsők, a legjobbak közé tartozó <dolog>; elsőrendű.
Elsőrangú bor; elsőrangú előadás; elsőrangú fontosságú ügy; elsőrangú minőség; elsőrangú minőségű áru. || a. (gyak.
túlzó) <A maga nemében> minden elismerést, dicséretet megérdemlő, kiváló, kitűnő <személy>.
Elsőrangú ember, háziasszony, munkaerő, művész, tanár, tudós.