Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmi saját fényét v. az őt megvilágító fényt elvesztve, annak eltűntével sötét lesz; elsötétül. Elsötétedik az ég; elsötétedik a hold, a nap; elsötétedett a látóhatár; elsötétedett a színpad, a terem. □ Elsötétedett az ég Hosszas búm alatt. (Bajza József) A terem elsötétedett, a színpadon keleti táncosnő jelent meg. (Babits Mihály) || a. (alany nélkül is) <Idő> a nap eltűntével sötét lesz; besötétedik. Napnyugta után elsötétedik. Milyen hirtelen elsötétedett! □ Estefelé egészen elsötétedett az idő, a hajó nem mehetett tovább. (Jókai Mór)
2. <Tárgy, anyag> eredeti színét v. világosabb állapotát elveszítve sötétté v. sötétebbé válik. Sárga cipőjének bőre már elsötétedett. A mahagóni, a szoba padlója lassan elsötétedik.
3. (átvitt értelemben, választékos) Elsötétedik az arca, a szeme, a tekintete: olyan kifejezés ömlik el rajta, mely kedvetlenséget, haragot, visszafojtott indulatot tükröz; elkomorodik. Arca elsötétedett a haragtól. □ Ne bántson az meg, fényes napvilágom, Ha arcom néha elsötétedik. (Petőfi Sándor) Ment tovább, meghajtott fejjel, elsötétedett arccal. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Elsötétedik előtte a világ: <gyöngeség v. vmely indulat hatására> hirtelen megszédülve minden elhomályosodik előtte, esetleg világos öntudatát is elveszti.