Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Rúgva, rúgással eltávolít, eltaszít, elűz magától vmit, vkit; odább, messzebb, távolabb rúg vmit. Lába alól elrúgta a követ. Elrúgta a labdát. Durván elrúgta magától a beléje csimpaszkodó gyereket. □ Szólt, a lábainál heverő holttestet elrúgva maga elől. (Jókai Mór) || a. (népies) Elrúgja a patkót: <ló> menés, futás közben elveszti a p. □ Jöttem hazafelé kocsin, s útközben az egyik ló elrúgta a patkót. (Gárdonyi Géza) || b. Elrúgja magát vhonnan: rúgással, rugaszkodva ellöki, eltaszítja magát, s így eltávolodik vhonnan. Elrúgta magát a parttól.
2. (népies) <Nőstény állat a kicsinyét> rúgással megakadályozza a szopásban, ill. csecsétől elválasztja, nem engedi szopni, nem szoptatja többet. A tehén elrúgta a borját, a kanca a csikóját. || a. (átvitt értelemben, ritka, tájszó) <Nő a csecsemőjét, kis gyermekét> elhagyja, kiteszi (I. 1d), nem hajlandó róla gondoskodni.
3. (népies) <Nőstény állat> magzatát, vemhét elvetéli. A tehenünk elrúgta borját. || a. (népies, mezőgazdaság) <Növény> nagy szárazság v. igen sok eső következtében, ill. hőség miatt elhullatja vmijét. A magnak hagyott lóhere elrúgta a gubóit. Az uborkám mind elrúgta a virágját.
4. (népies) <Ruhaneműt> akaratlan rugdosással elnyű. Elrúgják ezek a paplant, takarót egy-kettőre.
5. (átvitt értelemben, ritka, választékos) <Vmely életformát> könnyűszerrel, könnyedén, fölényesen elvet (magától), megvetéssel félredob. Elrúgta magától a parasztéletet. □ Úr lett , elrúgván magától a hajdúságot. (Mikszáth Kálmán)