ELLENREFORMÁCIÓ főnév (
vallásügy)
<A katolikus egyházban, nálunk főleg a XVII. században> a protestantizmus által elhódított hívek és pozíciók visszahódítására és az egyháznak bizonyos mértékű belső megújítására irányuló mozgalom.
Az ellenreformáció irodalma. || a. (
átvitt értelemben) □ Egy új "ellenreformáció" ezúttal nem a protestánsok ellen kezdődött a lélektelenné vált liberális Magyarországon. (Babits Mihály)
- ellenreformációi; ellenreformációs.