Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELPRÉDÁL [l-p] tárgyas ige
  • 1. <Vmely értéket, kül. pénzt v. vagyont> prédálva (1) elpazarol, eltékozol. Az utolsó fillérig elprédálta mindenét. Sok pénzt elprédált. Elprédálta örökségét. Elprédálják a drága takarmányt. Elprédálná még a Dárius kincsét is. □ Mindenét úgy elprédálta, hogy … alamizsnakenyérre jutott. (Jókai Mór) A neje vagyonát elprédálta. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben, választékos) <Vmely becses dolgot> könnyelműen, ellenérték nélkül v. aránytalanul kis ellenértékért elveszteget, eltékozol. Elprédálta tehetségét. □ Az én sok szép tavaszi álmom … Lássátok, mind el kell prédálnom. (Tóth Árpád) || b. (irodalmi nyelvben, régies) Elprédál vkit (vkinek): méltatlan módon, mintegy prédául odaad. □ Megbolondult kend? Olyan semmi embernek akarja elprédálni leányunkat? (Vas Gereben)
  • 2. (régies) Zsákmányként elrabol, elvesz vkitől vmit. Az ellenség mindenüket elprédálta.
  • elprédálás; elprédálható; elprédáló; elprédált; elprédáltat.