Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELÖZÖNÖL [l-ö] tárgyas ige (rendsz. 3. személyben)
  • 1. (választékos) <Víztömeg> özönként áradva, folyva ellep, elborít vmit. A víz elözönlötte az árteret. || a. (átvitt értelemben) □ Gondjaim árjai A síron innen s túl elözönlenek. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) <Embertömeg> hatalmas tömegével vmire, vmibe vonul, tódul, s azt szinte elborítja. A menekülők elözönlötték az országutat, a hidat. □ A tért elözönlé mindenféle vásáros idegen nép. (Vas Gereben)
  • 3. (katonaság) Nagy tömegben megszáll, ellep vmit. Az ellenség elözönlötte az országot. □ Mindenfelül összébb szorul a vár alja, Sáncait magyarnak elözönli rajja. (Arany János)
  • elözönlés; elözönlő; elözönlött.