Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELROTHAD tárgyatlan ige, (népies) elrohad
  • 1. <Szerves anyag> lassan, hosszú idő alatt megrothad. Elrothad a fa, a szalma. Az elvetett bab mind elrothadt. A szénaboglya beázott, s a közepe elrothadt. □ De hogyan nem rohadt el ez a vékony vessző nyolcszáz esztendő alatt a földben? (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, durva) <Személy> testben tönkremenve, nyomorultul elpusztul. □ Ereszd el a kisasszonyokat te gazember, mert a börtönben rothadsz el. (Mikszáth Kálmán)
  • elrothadás; elrothadó; elrothadt.