Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELRENDEL tárgyas ige
  • 1. Elrendel vmit: <olyan személy, akinek rendelkezési joga van,> vmire vonatkozó nyomatékos utasítást ad, rendelkezést tesz v. bocsát ki; meghagy, megparancsol. A bíróság, a hatóság, a kormány, a városparancsnok elrendel vmit. Elrendelték az aranka irtását, az ebzárlatot, a forgalom korlátozását, a kijárási tilalmat, a kötelező beszolgáltatást, a mozgósítást, a műértékű vagyontárgyak összeírását, a népszámlálást. A bíróság vagyoni zárlatot, az ügyészség vizsgálatot rendelt el. Az orvos elrendelte a beteg kórházba szállítását. □ A főispán baljóslatú morajlás közt rendelte el a szavazást. (Móra Ferenc) A vérnyomása nagy. Nyugalmat és | mérsékletet rendeltek el a híres, | német professzorok. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. (ritka) Elrendel vkit: úgy rendelkezik, hogy vki menjen el vhova, vhonnan. □ Önök a vármegye urai, … önök rendelték ezt a népet ide; tehát önök tartoznak is azt innen elrendelni. (Jókai Mór)
  • 3. El van rendelve, így van elrendelve: eleve és megmásíthatatlanul így szabta meg a végzet. Neki így volt elrendelve. □ Milyen jól van az elrendelve, hogy a magyar táblabíró universalgenie [= egyetemes lángelme] legyen. (Jókai Mór) Úgy van eleve elrendelve, hogy senki soha többre ne vihesse …, [mint] amit örökölt elődeitől. (Móricz Zsigmond)
  • elrendelés; elrendelhető; elrendelő; elrendelt; elrendeltet.