Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELŐKE [e-e] főnév előkét, előkéje [e-e]
  • 1. <Evéskor> a kis gyermek nyakába kötött s a ruhát a bepiszkolástól védő kendő- v. kötényféle.
  • 2. Női ruha mellső részén levő, rendsz. fehér betét.
  • 3. (zene) A dallamhangot megelőző, ahhoz kötött, tartamban alig mérhetően rövid hang v. hangcsoport. Rövid előke. || a. (zene) Ennek jelzésére haszn., a rendesnél jelentősen kisebb hangjegy; rövid ívvel kapcsolódik az utána következőhöz.
  • előkés.