Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) <Folyékony anyag> kiömölve szétterül vmin, elönt, eláraszt vmit. A pohár megbillent a kezében, a bor elömlött a ruháján. || a. (ritka) Kiömölve elfolyik. □ A Paphlagonoknak elömlik hagymalevesse. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
2. Vmi elömlik vmin: <ömlő, áradó anyag, kül. gáznemű anyag> szétáradva, szétterülve elborít vmit. A füst elömlött a talajon. Köd ömlött el vidéken. □ A föld párája, mint valami szürkés folyadék, látszott elömleni a végtelenben. (Mikszáth Kálmán) || a. <Fény> szétárad, elárad vhol, vmin. A napfény elömlött a tájon. □ Sápadt fény kezde elömleni a szobán. (Jókai Mór) || b. <Haj, szakáll> szétterülve, kibomolva szélesen elborít vmit. Haja elömlött vállán. □ Ragyogva ömlik el szakálla. (Vörösmarty Mihály) || c. (ritka, gúnyos) <Nagyon kövér személy> vhol elterpeszkedve nagy helyet foglal el. Az asszonyság elömlött a díványon.
3. (átvitt értelemben is) <Belső testi-lelki folyamat kifejezése> vkin, vmin egész lényét v. felületét elöntve megjelenik, mutatkozik. Mérhetetlen bánat ömlik el rajta. Nyugalom ömlött el rajta. □ Halvány pirosság ömlött el az arcán. (Gárdonyi Géza) Az arcán önteltség ömlött el. (Kosztolányi Dezső) Tehetetlenül töprengett, sovány arcán az izgalom pírja ömlött el. (Nagy Lajos)
4. (ritka) <Víz> nagy tömegével, ömölve, folyva elhalad vhol. □ Jégkéreg borítja a nagy folyamot, amely fővárosunk mellett elömlik. (Krúdy Gyula)