ELŐKÉSZÍTÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában az előkészít igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit előkészítenek vmire.
- 1. Vminek használatra v. más célra való elővétele, kirakása, kikészítése, elrendezése. A ruha, a szerszámok előkészítése; az áru előkészítése szállításra.
- 2. Vminek, kül. vmely eseménynek, tevékenységnek előre való megtervezése, elgondolása, a tennivalók tervszerű kidolgozása, ill. előre való elvégzése. Ideológiai előkészítés; a fogadtatás, a meglepetés, a műtét előkészítése; a forradalom, a háború, az összeesküvés, a támadás előkészítése; az új kiadás előkészítése. □ A néphangulat előkészítése az első. (Jókai Mór) || a. (katonaság) Tüzérségi előkészítés: a gyalogság támadását megelőző heves t. tűz.
- 3. Vkinek, vminek alkalmassá tétele vmire, ill. az erre való törekvés. Alapos, gondos, lelkiismeretes előkészítés; a beteg előkészítése a műtétre; a csapat előkészítése a mérkőzésre; a színész előkészítése a szerepre; a tanuló előkészítése a vizsgára. || a. Vkinek óvatos, tapintatos értesítése, tudósítása, felvilágosítása vmiről, főként vmely megtörtént v. várható kellemetlen eseményről. A szülők előkészítése a szomorú hírre. || b. Az a fizikai v. vegyi eljárás, mellyel vmely anyagot a végletes megmunkálásra alkalmassá tesznek. Az érc, a fa, a talaj előkészítése; a bőrnek cserzésre való előkészítése.
- előkészítési; előkészítésű.