ELŐKÉPZETTSÉG főnév (csak egyes számban)
<Bizonyos tanulmányok folytatásához, végzéséhez, vmely képzettség megszerzéséhez szükséges> előzetes képzettség, tudás, iskolai végzettség; előzetes tanulmányok.
A megkívánt előképzettség. Tehetséges ifjakat egy időben előképzettség nélkül is fölvettek az egyetemre. A tanfolyam nincs előképzettséghez kötve.
- előképzettségi; előképzettségű.