Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELŐKAP tárgyas ige
  • 1. Gyors mozdulattal hirtelen előránt, elővesz vmit. Előkapta a pisztolyát. □ Előkapott egy somfabotot. (Vas Gereben) A vén csikós előkapott egy tárogatót. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személyt> hirtelen előkerít, vmely munka elvégzésére gyorsan őt választja. □ Németh az az ember volt, kit rendesen akkor kaptak elő, mint a hólyaghúzót, … mikor már bizonyos, hogy a … borogatások és fűlevelek nem használnak. (Vas Gereben)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkit előkap: elcsíp, sikerül megtalálnia vkit; rábukkan vkire. □ Fecsegett aztán Kengyelesy, ha Vámhidyt előkaphatta. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmely célra felhasznál vkit, akivel összeakad, v. aki hajlandó kötélnek állni. □ Cáfolatokkal Minden ellenfelét legyőzi akit előkap. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Felelősségre vonva alaposabban megszid vkit, rendsz. kellő ok nélkül, csak azért, mert éppen kéznél van. Megint a gyereket kapta elő. Mérgében mindenkit előkapott, aki útjába került.
  • előkapó; előkapott.