Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Azoknak a lelki, szellemi, jellembeli tulajdonságoknak az összessége, amelyek vkit minden más embertől megkülönböztetnek. Vkinek az egyénisége; az egyéniség értéke; az egyéniség kialakulása. Egyénisége nem megnyerő. □ Oh, e zűr között Hová lesz énem zárt egyénisége! (Madách Imre) A címszerep alkalmas arra, hogy a kiváló színésznők egész nagyságukban mutathassák meg benne a művészi egyéniségüket. (Ambrus Zoltán) Sokszor úgy féltem: hogy nekem talán | nincs is egyéniségem. (Szabó Lőrinc)
2. Személy mint bizonyos egyéni tulajdonságoknak a hordozója. Érdekes, megnyerő, rokonszenves, színes egyéniség; erős, kimagasló, számottevő, vezető egyéniség. □ A legérdekesebb és legfontosabb egyéniség a vörös hajú, szeplős arcú bukoviniai lócsiszár. (Kuncz Aladár) Azt hitték, hogy nem én vagyok, hanem valaki más, egy jelentős ember, tehát megbízott, hivatalos kiküldött, súlyos, közéleti egyéniség. (Kosztolányi Dezső) || a. Olyan személy, aki egyéni tulajdonságaival kiválik a mindennapi emberek közül; gazdag, színes lelkivilágú ember; személyiség. Nem hétköznapi ember, igazi egyéniség. □ István bátyám nem egyéniség volt, hanem típus. (Móricz Zsigmond)