Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELŐIDEJŰSÉG [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (nyelvtudomány) Az az időbeli viszony, hogy két cselekvés, történés, állapot közül az egyik – főleg a mellékmondatbeli v. a mondat állítmányához tartozó igenévvel kifejezett – megelőzi a másikat, főleg a főmondatbelit v. az állítmányban kifejezettet (pl. Befejeztem a munkámat, azután pihentem. Miután befejeztem a munkámat, pihentem. Munkámat befejezve pihentem)
  • előidejűségi.