ELŐHÍVÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában az előhív igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit előhívnak.
- 1. (ritka) Személyhez, állathoz intézett felszólítás, hogy jöjjön elő vhonnan; előszólítás. A gyerekek, a kutya előhívása.
- 2. (fényképészet) Felvételnek, nagyításnak, másolatnak láthatóvá tétele vegyszerekkel. Sötétkamrában végzi az előhívást. Felvételek előhívását vállalja.
- előhívási; előhívású.