ELŐÁLLÍTÁS főnév -t, -ok, -a
Általában az előállít igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vkit, vmit előállítanak.
- 1. (ritka) Személynek, csoportnak v. eszköznek vhová, vmely rendeltetéssel való kiállítása, előhozatala. Az őrök előállítása; a hintó, a szán előállítása.
- 2. (hivatalos) Rendzavarást, szabálysértést elkövető, rendőri intézkedéssel szembeszegülő v. vmely bűncselekménnyel gyanúsított személynek a rendőrségre kísérése, bevitele igazoltatás v. kihallgatás végett. Az őrszobára, a rendőrkapitányságra való előállítás. A verekedés miatt sok előállítás történt.
- 3. (átvitt értelemben) Vmely termék, árucikk készítése, gyártása. Az előállítás költségei. Ruházati cikkek, műanyagok gyári előállítása. □ [A parasztnak] végre kell
hajtani a föld megművelését, a föld terményeinek előállítását. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, régies) Szellemi, irodalmi és művészeti termék alkotása, létrehozása.
- előállítási; előállítású.