ELPIRUL tárgyatlan ige
Elpirul vki v.
vkinek az arca: <szégyenében v. zavarában> vkinek arcába fut a vér; hirtelen piros lesz az arca. →
Mélyen elpirul. Amikor rászólnak, mindig elpirul. □ Ráismert Anikó, el is pirult mélyen. (Arany János) Halvány arca mostan | egyszerre elpirult, sötétvörös lett. (Kosztolányi Dezső)
- elpirulás; elpiruló; elpirult.