Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELOSZLIK [l-o] tárgyatlan ige, (régies) eloszol
  • 1. <Embertömeg, légnemű v. a levegőben lebegő, ill. folyadékban oldódó porszerű anyag v. részekből álló dolog> egyedekre, ill. apró részecskékre oszolva eltávozik, eltűnik. Eloszlik a csődület, a pára, a porfelhő. A konyhasó eloszlik a vízben. □ Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék. (Vörösmarty Mihály) Mikorra a füst eloszlik az árokból, a dervisnek nyoma sincs ott. (Gárdonyi Géza) A hirdetményt néző tömeg eloszlott. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. <Emberi, állati szervezetben rendellenesen felhalmozódott anyag> hosszabb idő alatt fokozatosan eltűnik. Eloszlik a daganat; eloszlanak a kiütések. □ Még vagy három daganattal, Melyek a hátáról nem akartak eloszlani, ágyban Kornyadozott. (Fazekas Mihály)
  • 3. (átvitt értelemben) <Érzés, lelkiállapot> megszűnik, semmivé lesz. Eloszlik az aggodalma, a bánata, a félelme. □ A hazánk felé való menetelünknek sok szép vigasztalása úgy eloszlik, mint a felhő. (Mikes Kelemen) E csalódás … eloszlik, mihelyt Bánk összefüggően beszél. (Arany János)
  • 4. Megoszlik. A meleg a lakásban egyenletesen oszlik el. A teher a résztvevőkön egyenlő arányban fog eloszlani.
  • 5. (régies) <Országgyűlés> feloszlik. □ Az országgyűlés végzet [= határozat] nélkül oszoljon el. (Kölcsey Ferenc)
  • eloszlás; eloszló; eloszlott.