Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A lényegre szellemesen rátapintó, vmely bonyolult helyzetet ügyesen megoldó, okos, szellemes, ötletes <személy>. Elmés ember. □ Híres főrend nemzetében, Táncos, elmés, emberséges. (Faludi Ferenc) Philó harcra vezérlő | lőn Elmés ez pedig, és ravaszabb nincs napkeleten. (Vörösmarty Mihály)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó <megnyilatkozás>; szellemes. Elmés megjegyzés; elmés válasz. □ Még a lóhátról is játszik a dámákkal, Múlattatván őket sok elmés tréfákkal. (Csokonai Vitéz Mihály) Endre szomorún bár, mosolygott a lányra, Mert neki is tetszett elmés indítványa. (Vörösmarty Mihály) Kisfaludy egy pipáról Monda elmés pipadalt. (Arany János)
3. Olyan <szerkezet, megoldás>, amely a célnak újszerűen és legjobban megfelelő; egyszerűségével és használhatóságával meglepő; ötletes. Elmés gépezet, találmány; elmés kapcsolás; elmés eljárás. □ Elmés psychologiával szétboncolja Helenában mindazt, amit benne az epos isteninek, végzetesnek tartott. (Péterfy Jenő)