Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELLÖK tárgyas ige
  • 1. Lökve eltávolít magától. Durván ellökte a feléje nyújtott kezet. Nagy erővel ellöki az útjából. Ellöki a csónakot a parttól. □ Én pedig ellökvén hegyezett kopjáimat, éles Kardomat is rájok fordítom. (Vörösmarty Mihály) A szerencsétlen lábával lökte el könyörgő gyermekét. (Eötvös József) Csaba elvadult szemmel lökte el magától [Pétert]. (Gárdonyi Géza) || a. Lökve elgurít vmit. Ellöki a biliárdgolyót.
  • 2. (tájszó) Eldob, elhajít. Ellökte a követ a palánkig.
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) Ellök (magától) vkit: eltaszít (2) magától vkit. □ Nem úgy, ily könnyen nem löksz el magadtól! (Madách Imre) Ellöktél, pedig tudtad, hogy nem nyugszom bele abba, hogy többé ne szeress. (Krúdy Gyula) ellökés; ellökő; ellökött.