Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELMEHÁBORODOTT melléknév és főnév (választékos)
  • I. melléknév -an Olyan <személy>, akinek elméje (1) megháborodott, elborult, megzavarodott; elmebajos, őrült. Szegény elmeháborodott asszony. □ Azt vélik, elmeháborodott, mert mindig csak jár fel s alá, s fennhangon beszél. (Arany János) Szentül hiszi és hiszi anélkül, hogy elmeháborodott lenne … (Mikszáth Kálmán)
  • II. főnév -at, -ja Ilyen személy. Az elmeháborodottak szomorú serege. □ Mindenki veszedelmes elmeháborodottnak tekinti. (Jókai Mór)
  • elmeháborodottság.