Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELLENSZENVES
ELLENSZER
ELLENSZOLGÁLTATÁS
ELLENTÁBOR
ELLENTÁMADÁS
ELLENTENGERNAGY
ELLENTÉT
ELLENTÉTEL
ELLENTÉTES
ELLENTMOND
ELLENTMONDÁS
ELLENTMONDÁSOS
ELLENTÜNTETÉS
ELLENVÁD
ELLENVÉLEMÉNY
ELLENVERSSZAK
ELLENVET
ELLENVETÉS
ELLENVONAT
ELLENZÉK

ELLENÁLLHATATLAN [n-á] melléknév -ul, -abb, (régies) ellenállhatlan [n-á] Általában olyan <személy, dolog>, akinek, amelynek nem lehet ellenállni (1a, b, 3, 4).
  • 1. Olyan <erő v. mozgó tömeg>, amely minden külső akadályt elsöpör (2, 2a). Ellenállhatatlan roham, támadás. □ A szerelem ellenállhatatlan hatalma ragadta el. (Eötvös József) Ellenállhatatlan áradatként nyomult előre a honvéd mindég följebb. (Eötvös Károly)
  • 2. Olyan <belső inger v. ennek megnyilatkozása>, melyet az ember nem tud leküzdeni, visszafojtani. Ellenállhatatlan vágy. □ Folytatta bakugrásait, melyek ellenállhatatlan kacajt fakasztottak. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. Olyan <személy>, akinek egyéni varázsa miatt nem lehet ellenállni (4), rendkívül vonzó. Ellenállhatatlan asszony. □ Arcát pirosra csípte … a hegyi levegő. Ellenállhatatlan volt. (Mikszáth Kálmán) || a. Olyan <tulajdonság>, amely másokban minden belső ellenállást leküzd, és feltétlen odaadásra késztet. Ellenállhatatlan báj; ellenállhatatlan szónoki lendület.
  • ellenállhatatlanság.