Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELLÁGYUL tárgyatlan ige
  • 1. <Tészta> nagyon lággyá, a kelleténél lágyabbá válik. Ellágyult a kenyértészta, tégy hozzá egy kis lisztet.
  • 2. (átvitt értelemben) <Személy> elérzékenyül, meghatódik. Mindig ellágyul, ha ezt a nótát hallja. □ Ellágyulva nézett rám, de mindjárt erőt vett magán. (Móra Ferenc) [Apám] Zord volt. Nem is mertünk fölnézni rája. | De néha este ellágyult, megolvadt. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Vkinek ellágyul a szíve: vki ellágyul (2). □ Ellágyult a szíve, amint a kerten átmenve arra gondolt, hogyan menekült szinte hozzá Ilona, gyenge kis lélek. (Babits Mihály)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) <Arcvonás, tekintet> merevségét, haragos kifejezését fokozatosan elveszti; meglágyul. □ Arca … e szóra ellágyult. (Jókai Mór)
  • ellágyulás; ellágyuló; ellágyult.