Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELLENÁLLÓ [n-á] melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, -bb Olyan, aki, ami ellenáll, ellenállást fejt ki, vminek ellen tud állni. A betegségekkel szemben ellenálló szervezet; a rozsdásodásnak ellenálló acél. □ Űzött a vágy … néha még baljóslatok, ellenálló akadályok dacára is. (Jókai Mór)
  • II. főnév -t, -ja (politika) Az a személy, aki vmely elnyomó politikai rendszerrel tevékenyen szembehelyezkedik; az ellenállásban (2) részt vevő személy. Tudták róla, hogy ellenálló. Ellenálló volt a nyilas uralom idején. || a. Az a személy, aki vmivel, rendsz. támadással szembeszegül. □ Egy kartácslövés a mocsárba verte az ellenállókat. (Jókai Mór)