Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Erőszakkal távozásra kényszerít; elűz, elzavar vhonnan. Elkergeti a kutyát, a macskát. Elkergette a háztól az árvát. Elkergette a juhokat a vetésből. □ Egykor egy szegény koldús személyt | elkergetett magától. (Katona József) Túlordítlak, s hangommal kergetlek el. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || a. (átvitt értelemben) <Személy parancsszóval, fenyegetéssel, ill. vmely kényszerítő körülmény> arra szorít vkit, hogy vhova menjen, vmit tegyen; vhova, vmire kényszerít vkit. Elkergette a fiát koldulni. □ A fiú el nem gondolhatá, mi kergette el apját e hosszú útra? (Vas Gereben) || b. <Uralkodót, zsarnokot> trónjától, hatalmától megfoszt. A spanyolok elkergették a királyukat. || c. (átvitt értelemben) Elkerget magától vmely gondolatot: vmely helytelennek, rossznak, veszélyesnek ítélt gondolattól igyekszik megszabadulni. □ A következő pillanatban elkergette magától ezt a gondolatot. (Gárdonyi Géza)
2. (ritka) Elkerget vmit: vminek a kergetésével tölti az időt. Naphosszat elkergette a réten a pillangókat.