EBUGATÁS  [b-u] főnév (
régies, 
választékos)
Kutyaugatás. □ Hangja ebugatás: vakogó, nyers, durva. (Arany János)
- Közmondás(ok): Ebugatás nem hallatszik a mennyországba v. az égbe: jelentéktelen emberek beszédét, méltatlankodó panaszát nem veszik tekintetbe.