ELKAPARINT tárgyas ige elkaparít (
bizalmas)
Vki elől vmit hirtelen elvesz v. (csellel) megszerez magának.
Elkaparintotta előle a jó állást, a keresett könyvet. □ Azt
megbocsátották önnek a gazemberek, hogy őket
elítéltette
De, hogy az ő jól eldugott zsákmányukat elkaparintsa előlük: arra nincs mentség. (Jókai Mór) Ha az egyik [testvér] rétet vagy házat akart vásárolni
, a másik
inkább ráígért egy csomó pénzt, csakhogy elkaparíthassa az orra elől. (Mikszáth Kálmán)
- elkaparintás; elkaparintó; elkaparintott.