Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Személy, állat> kalandozva (1, 2) eljut vhova, vmeddig. A honfoglaló magyarok Spanyolországig elkalandoztak. □ Elkalandozott a sziklák közé. (Jókai Mór) Istók messze világba elkalandozott. (Mikszáth Kálmán) || a. (határozói vonzat nélkül is) Elkóborol, elkószál. Már megint elkalandozott az egyik tehén.
2. Bizonyos (rendsz. hosszab) időt kalandozva tölt; bizonyos ideig kalandozik vhol. Órákig elkalandozott a belváros házai között. □ Szerzett egy vitorlás yachtot , amellyel aztán napokig elkalandoztak a hullámzó vízróna ünnepi magányában. (Herczeg Ferenc)
3. (átvitt értelemben) <Vki, vkinek elméje, beszéde, gondolkodása> a tárgytól elég távol eső dolgokra fegyelmezetlenül s rendszertelenül eltér; nem marad szigorúan a tárgynál, mást is felölel, másról is beszél. Elkalandozik a tárgytól. Az előadás második felében nagyon elkalandozott. A beszéd messze elkalandozott kiinduló pontjától. || a. (átvitt értelemben, ritka) Elkalandozik vhol, vmin: <vki, vkinek esze, gondolata, vágya> hosszasan kalandozik (3) vhol, vmin. □ E théma fölött kalandozott el nyugtalan elméje. (Mikszáth Kálmán) Elméjük elkalandozott, és érzéki gondolatok lepték meg őket. (Nagy Lajos)